KKV besorolás a közösen fellépő természetes személy tulajdonosok esetén

Szerző: | november 03. | Adó

Azon adóalanyoknál, melyek egy cégcsoport tagjai, az egyes adókötelezettségek (például a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség, vagy innovációs járulékfizetési kötelezettség stb.) kapcsán, vagy egyes támogatások, adókedvezmények (például fejlesztési adókedvezmény, KKV beruházási adóalap csökkentő tétel stb.) érvényesíthetőségének vizsgálatakor kiemelt jelentősége van a KKV besorolás helyes megállapításának, mely során fokozott nehézséget jelent a kapcsolódó, illetve partnervállalkozások körének megállapítása.
A kapcsolódó vállalkozások fogalmi meghatározásánál a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény [KKV tv.] 4. § (3)-(6) bekezdésében foglaltakra kell figyelemmel lenni. Ezen szabályanyagon belül sok esetben különös nehézséget okoz azon jogszabályi rendelkezés (KKV tv. a 4. § (5) bekezdés) helyes alkalmazása, mely szerint kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással. E rendelkezés alapján ugyanis a magánszemély tagokból álló cégek között is fennállhat kapcsolódó vállalkozási viszony.
A KKV tv. a 4. § (5) bekezdésének további értelmezését nem tartalmazza, de feltételezhetjük, hogy a KKV-k definiálásának jogalkotói célja azon vállalkozások beazonosítása volt, amelyek a méretükből fakadóan gazdasági hátrányt szenvednek. A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás – melynek való megfelelést szolgálja a magyar jogrendszerben a KKV tv. – preambulumának (9) bekezdése alapján a KKV kategória alól kivenni szükséges azon vállalkozásokat, melyek gazdasági ereje ténylegesen – más vállalkozásokhoz fűződő viszonyára tekintettel – meghaladja egy KKV-ét.
Mindezek fényében, amennyiben két vállalkozás között létrejött gazdasági és jogi kapcsolatok elemzéséből az következik, hogy a közösen fellépő természetes személyek egy csoportján keresztül gazdasági egységnek minősülnek; akkor azokat – függetlenül attól, hogy formálisan nem áll fenn köztük a KKV. tv. 4. § (3)-(4) bekezdései szerinti viszony – kapcsolódó vállalkozásoknak lehet tekinteni. Közösen fellépő természetes személyek azok, akik együttműködnek annak érdekében, hogy befolyásolják az érintett vállalkozások kereskedelmi döntéseit, ami által kizárt, hogy őket egymástól gazdaságilag függetlennek lehessen minősíteni.
Fenti álláspontot erősíti az Európai Bíróság joggyakorlata is, különös tekintettel a HaTeFo GmbH v Finanzamt Haldensleben ügyben, C-110/13. számon hozott ítéletére, melyben a Bíróság kimondta, hogy nem szorítkozik a jogszabály szó szerinti értelmezésére, mivel a KKV definíció nyilvánvaló célja a KKV minősítés megakadályozása olyan esetekben, mikor egy vállalkozás gazdasági ereje csak látszólag kismértékű, de a valóságban a személyi összefonódásokra tekintettel nagyobb források mozgósítására képes.
A Kúria a kérdéses rendelkezés értelmezése kapcsán rámutatott (lásd a 18/2014. számú közigazgatási elvi határozatot), hogy az e törvényhelyhez fűzött indokolás szerint a törvényhely „a hazai jogrendszerben újszerű, de részben más törvényi fogalmakkal részben átfedéseket tartalmazó fogalmakat határoz meg, ennek megfelelően a megszövegezéskor és a fogalmak nevének kialakításakor” a jogalkotó tekintettel volt más jogszabályok definícióira is, így pl. a kapcsolódó vállalkozás esetén a Tao tv., továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény meghatározásaira. Az volt a jogalkotói cél, hogy a magyar jogi fogalmaktól élesen elkülönítse egyes hasonló csengésű fogalmakat és a „határozott megkülönböztetés céljából” alkalmazza a partnervállalkozás és a kapcsolódó vállalkozás kifejezést (a KKV besoroláskor tehát a Tao tv. kapcsolt vállalkozás fogalma semmilyen megközelítésben nem alkalmazandó).
Kérdés ugyanakkor, hogy milyen jellegű kapcsolatnak kell lennie az érintett magánszemélyek között ahhoz, hogy „közösen fellépőknek” minősüljenek, és ezáltal az általuk tulajdonolt cégek egymás kapcsolódó vállalkozásai legyenek. Az Európai Bizottság útmutatója (User guide to the SME Definition, Ref. Ares (2016)956541 – 24/02/2016) szerint természetes személyek révén létrejövő kapcsolatokat illetően a családi kapcsolat elegendőnek tekinthető annak megállapításához, hogy a természetes személyek közösen lépnek fel. Ezen túlmenően azokat a természetes személyeket, akik együttműködnek annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások üzleti döntései felett befolyást gyakoroljanak – ami kizárja, hogy ezek a vállalkozások gazdasági szempontból egymástól függetlennek minősüljenek –, az említett melléklet közösen fellépő személyeknek kell tekinteni függetlenül attól, hogy a szóban forgó személyek között van-e szerződéses kapcsolat.
A fentiek értelmében tehát a kérdéses jogszabályhely alkalmazásához nem szükséges, hogy az érintett magánszemélyek közötti együttműködésre vonatkozóan kontraktus (például szindikátusi szerződés) szülessen, elegendő, ha az együttműködésük az észlelhető körülmények alapján megállapítható. Ilyen körülményként nevesíthető a kérdéses természetes személyek közötti családi kapcsolat. Az együttműködés azonban megállapítható rokoni, hozzátartozói viszony hiányában is, és a vállalkozások számára komoly kockázatot jelenthet, ha a fenti fogalomrendszert az adóhatóság kiterjesztően értelmezi. Például egy egyedi ügyben a közelmúltban kiadott állásfoglalásában az adóhatóság alkalmazhatónak ítélte a KKV tv. 4. § (5) bekezdését arra való hivatkozással, hogy ugyanazok – az egymástól egyébként teljesen független magánszemélyek – több, hasonló tevékenységet folytató vállalkozásban voltak közösen tulajdonosok.
Fontos ugyanakkor, hogy a KKV tv. 4. § (5) bekezdése alapján a kapcsolódó vállalkozási státusz megállapításának a fentieken túl további feltétele is van, nevezetesen, hogy a vizsgált vállalkozások a tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. Az „érintett piac” minda¬zokat a termékeket és/vagy szolgáltatásokat magában foglalja, amelyeket a fogyasztó a jel¬lemzőik, áruk és rendeltetésük alapján egymás¬sal felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tart. A KKV tv. értelmező rendelkezése szerint szomszédos piac az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el. A szomszédos pia¬cok tehát olyan piacok, amelyeken a termékek vagy szolgáltatások egymást kiegészítik, vagy olyan termékskálába tartoznak, amelyet általában ugyanaz a vevőkör, ugyanarra a végső felhasz¬nálási célra vásárol rendszeresen. Az érték¬láncban kialakult vertikális kapcsolatokat is figyelembe kell venni.

További cikkek

A pótmunka adózási relevanciái

A pótmunka adózási relevanciái

Az újépítésű (társasházi vagy egyedi) lakások – kulcsra kész – kivitelezését célzó projektek egy része – átmeneti szabályok folytán – jelenleg is megfelel az 5%-os Áfa-kulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a beruházók a vevőikkel megkötésre kerülő...

Tovább olvasom
Híd Consulting Group Footer Logo

HÍD Consulting címe

1138 Budapest,
Népfürdő utca 22.
Duna Tower B. torony 8. emelet

HÍD Könyvelőiroda címe

1139 Budapest,
Hajdú utca 27. II. em.

© 2024 HÍD Consulting - Minden jog fenntartva